2012. december 2. - ADVENT 1. VASÁRNAPJA

Olvasmány (Elmélkedés: Schmidt János)

A mai nappal kezdetét veszi a megváltónk születésnapjára való készület ideje. Az olvasmány mindjárt meg is adja a hangot. A Jeremiás próféta könyvéből vett részlet – mint ahogy a legtöbb adventi olvasmány, a hétköznapi olvasmányok – szinte megjósolja a Messiás érkezésével együtt járó időszak jellemzőit, gondolhatnánk. Sokáig úgy véltem, hogy ezek a Krisztus előtt 6-700 évvel előbb megírt szövegek már önmagukban is bizonyítják hitünk igaz voltát. Hogyhogy nem veszik észre ezt mások? Például a zsidó testvéreink, akik szintén forgatják ezeket az írásokat. Hosszú éveknek kellett eltelniük mire rájöttem, e egyszerűnek tűnő okfejtés elégtelen voltára. Ha ugyanis csak ennyit olvasnánk ki a próféták írásaiból, mintegy igazolást keresnénk, az olyan lenne, mintha például a karácsonyfára felaggatott égőfüzérek nélkül nem is lehetne ünnepelni a Szentestét. Mit is jelentenek igazából e több ezer éves sorok? (A teljesség kifejtése nyilván nem lehetséges egy-két perc alatt, de...) Egyrészt Isten örök szeretetét fejezik ki. Ő egy történetben gondolkozik kezdve Ábrahámtól a prófétákon át folytatva az apostolokkal és a későbbi századok szentjeivel egészen a napjainkig. A mi életünkig. Nem szedi szét részletekre az Ő népének a küzdelmeit. Másrészt semmit nem ér az egész, az írások beteljesülése, az adventi roráték s a többi, ha a mi életünkben – egyéni hibáinkkal együtt természetesen – nem látható Dávid házának igazsága, Jézus követőinek testvéri közössége.
(Smici)
OLVASMÁNY Jeremiás próféta könyvéből
Íme, jönnek majd napok- mondja az Úr - amikor teljesítem a jót, amelyet Izrael házának és Juda házának megígértem: Azokban a napokban és abban az időben igaz sarjat támasztok Dávidnak, aki jogot és igazságot teremt az országban. Azokban a napokban megszabadul Juda, és biztonságban él Jeruzsálem. És a várost így hívják majd: ,,Az Úr a mi igazságunk!''
Ez az Isten igéje.
 

Szentlecke (Elmélkedés: Kovács László)

 
A világ(?) - ma úgy érezzük, hogy - bonyolult, sőt talán egyre bonyolultabb. Sokféle probléma megoldásához összetett és bonyolult tudásra van szükség, algoritmusokra, sokféle tudás egyesítésére. De azt gondolom, és talán egyetértünk többen ebben, hogy az életünket igazán meghatározó fontos kérdések azok nagyon, nagyon egyszerűek. Amikor most mi együtt vagyunk az új egyházi év kezdetén, és várjuk együtt az Urat, ahogy Izrael várta az Urat, akit ő szentnek ismert meg, és mi is megpróbálunk szentek lenni, ahogy Szent Pál majd írja nekünk, hogy legyünk állhatatosak, és legyünk szentek, akkor talán sokszor úgy érezzük, hogy ez valami nagyon bonyolult és nagyon nehéz és igazából nagyon nehezen körülírható dolog. És talán a mai nap szentírási olvasmánya, szentleckéje jó arra, hogy rádöbbenjünk arra, engedve Szent Pál szavait egészen a szívünk közepéig megérkezni, szóval rádöbbenhetünk arra, hogy ez nagyon, nagyon egyszerű. Azt írja Szent Pál, hogy szeressétek egymást, és szeressetek mindenkit. Így ebben a sorrendben. Szeressük egymást, mi Isten népének tagjai, vagyis váljon láthatóvá a közöttünk lévő szeretetkapcsolat révén az, hogy Jézus elérkezett. Az Ő országa itt van miközöttünk, akik most itt ülünk a templomban. És szeressünk mindenkit. Vagyis legyünk eszközei annak, hogy rajtunk keresztül Krisztus ma is kézzelfoghatóan szerethesse ezt a világot.
(Kovács Laci)
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a tesszaloniki hívekhez írt első leveléből
Testvéreim!
Gyarapítson és gazdagítson titeket az Úr a szeretetben egymás és mindenki iránt, mint ahogy mi is szeretünk titeket. Tegye állhatatossá szíveteket, hogy feddhetetlen szentségben állhassatok Istenünk és Atyánk elé, amikor a mi Urunk, Jézus majd eljön, összes szentjének kíséretében.
Továbbá kérünk és intünk titeket, testvérek, Urunkban, Jézusban: Megtanultátok tőlünk, hogyan kell Istennek tetsző életet élnetek: éljetek is hát így, s haladjatok egyre előbbre. Hiszen tudjátok, milyen utasításokat adtunk nektek Urunk, Jézus által.
Ez az Isten igéje.