A remény hangjai

A 2025. évi nagytáborunkat július 23-27. között a somogyi dombok között megbúvó Szőcsenypusztára szerveztük. Nagyon jó adottságokkal rendelkező kollégium tudta fogadni a 28 fős közösségünket: nagy terület volt az épület körül, amit bejárhattunk (pl. sportpálya,  vadaspark, erdő stb.), kényelmes kollégiumi szobák és remek ebédlő várt ránk. A tábor napi ismétlődő programja volt a reggeli torna és ima (Tündi szervezésében), valamint a vacsora utána kötéltárs beszélgetés (Tündi ötlete nyomán) és zsolozsma (Ági vezetésével). 

Szerdán ebéddel kezdtünk, majd utána a Kastély múzeumát tekintettük meg és a területen lévő kb. 200 éves kápolna rendbe tételére öszpontosítottunk (kitakarítottunk, portalanítottunk, meszeltünk és felmostunk.) Akinek volt ereje a röplabdapálya felásásában is tevékenykedhetett. Este a "fele sem igaz" vetélkedő okozott vidám pillanatokat Attila szervezésében a két Laci és Csaba előadásában. Csütörtökön délelőtt gyalogtúra keretében a Bari-hegy felfedezése mozgatta meg lábizmainkat. Józsi bácsi előadásában minden útmenti kereszt, ház vagy különleges építmény kelt életre. A Szent Donát kápolnában gyönyörű énekkel rezegtettük meg a falakat. A Kámán-hegyi kilátó majd falusi nádfedeles ház megtekintése bővítette az ismereteinket az elmúlt évszázadokban itt élt emberek szokásairól. Persze Józsi bácsi történetei elkápráztattak. Jól esett az ebéd, majd egy csendes pihenő után Laci egészség félórája és Zsolt gerinctornája ellazított bennünket. Este filmnézés majd pihenés következett. Pénteken Marcali strandján áztattuk magunkat, délután pedig Laci pársulija és az utána jövő beszélgetés (házaspárok között) töltötte ki az időt. Este a köszöntések ünnepi hangulatot varázsoltak a kollégium ebédlőjébe. Szombaton délelőtt külön fiús és lányprogramok szerveződtek. A fiúk először Kápolnapusztára mentek, majd a bivalyrezervátumban dzsippes körtúra keretében jártak körül a telepen - visszaérkezve pedig kézműves sörfogyasztás közepette zenehallgatás következett. A lányok először kézügyességi feladatokat (pl. horgolás) oldottak meg, majd utána mentek a bivalyrezervátumba. Ebéd után indultunk Balatonmáriafürdőre, hogy megmártózzunk a Balatonban. Jól esett a cukrászdában elfogyasztott édesség is. Este ismerkedtünk a Fazenda da Esperanca közösséggel és két vezetőjével, akik Csákányban végzik áldásos munkájukat - Rodrigóval és Domával. Nagyon érdekes volt megismerni őket. Másnap vasárnap püspöki misén vettünk részt, majd megnéztük a Fazendát, körbejártunk és megcsodáltuk Isten áldásos munkáját. Ezzel a remény tábora programját rövid értékeléssel és ebéddel zártuk.