2016.12.24. Pálos Templom Pécs, pásztorjáték

Az ádventi időszak közepén kezdődött. Ki szervezi meg, veszi kézbe a Pálos templomban december 24-én, hagyományosan előadott pásztorjátékot. A történet a klasszikus módon zajlott. Közösségvezetőnk megkereste a feladat elvégzésére képes potenciális jelölteket, akik a következő indokokkal utasították vissza a megbízást:

1/ a régi bútor darabok, akik az elmúlt 20 év alatt (mert ennyi ideje rendez Pásztor játékot a Közösség ) megfáradtak.

2/ akik még nem rendeztek ilyent, ők két okból utasították vissza a feladatot, idő, illetve bátorság hiányra , vagy a kettő kombinációját hivatkozva.

Így érkeztünk el december elejére, amikor is Közösségvezetőnk a sikertelenséget látva, széttárta a kezét és azt mondta, hogy : hát akkor idén nem lesz pásztorjáték !

Amit persze ő sem gondolt komolyan, hiszen a pálos atyák naptárában, valamint kb. 50 nagymama és nagypapa memóriájában beégetve szerepelt ez az esemény .

Mivel erre a vésztjósló kijelentésre, " hát akkor idén nem lesz " sem jelentkezett senki, közössegvezetőnk maga vette kezébe az ügyet. 

Kis alakítás, rendszerezés a koncepción, a szövegekhez szereplők keresése, zene és cselekmény összefésülése és próbák. Olvasópróba, helyszíni próba, zenés főpróba.

A szereplő választás koncepciója annyiban változott a korábbi évekhez képest, hogy a válogatás nem csak a közösség gyermekeiből, hanem a baráti kör gyermekeiből is történt.

Így érkeztünk el december 24. Negyed négy órájához, amikor még zajlott a próba és az első nagyszülő megérkezett, nem bízva a véletlenre, hogy jó helyről lássa az előadást.

Megkezdődtek az utolsó simítások. A hittanteremben gyülekeztek a szereplők. Egy anyuka az összes angyalt, pásztort, Máriát, légiósokat, Heródessel együtt elküldte pisilni. Mi a Balázzsal kifeszítettük az égboltot, rajta csillagokkal, hogy világítsák a földet és válasszák el a világosságot a sötétségtől. A templomhajó végéből megnéztük, és láttuk, hogy ez jó.

Zenészek hangoltak, Levente atyának még szorítottunk helyet az egyre sűrűbben érkező nézők között. Orgonát bekapcsoltuk, hogy Tamás a református templomból , a köszöntő alatt beessen a billentyűk mögé, fölé, és kezdődött az előadás !

Kíváncsiak vagytok, hogy milyen volt az előadás ? Hát persze, hogy gyönyörű !

Egy nagyon kedves és élvezhető keveréke, profizmusnak ( zene ) és amatőrségnek ( szereplők és színpadi megjelenítés, mikrofon technika )

Az angyalok kara habos fehérben, kicsi szárnyakkal és nagy igyekezettel a szövegmondásban szívet melengető látvány, és milyen sokan voltak, az oltárlépcső teljes hosszában, helyenként két sorban !

Szűz Mária szólót énekelt ! József, a sodró lendületű zenei betétek közben a combján ütötte a taktust és kishíjján táncra perdült.

Minden a helyén volt. Mendikálók mendikáltak, a három királyok időben érkeztek a vándor útjukról, a zene szárnyalt a Gymes és tradicionális karácsonyiénekek egyvelegével, Ági énekhangjával meglúdbőröztette a nagyérdeműt, úgyhogy a történet végére megjárt a vastaps.

Ez a beszámoló, csak töredékét tudja visszaadni annak ami ezen a délutánon a Pálos templomban történt, mert csak az én nezőpontomból készült. A teljes igazsághoz még kb. 80 beszámolót kellene meghallgatni annak, aki nem volt jelen, hogy teljes képet kapjon erről a szép előadásról.

Egy szemtanú