Ajándék csónak ne nézd a lapát II. A fiatalok kenutúrája és a feldolgozott témakörök
Augusztus 12. volt az indulás napja. Az út reggel 6-tól 15:40-ig tartott. Az idő kellemes 58 C° fok körül ingadozott végig az utazás során, ami magában foglalt 3 gyors átszállást is, amit a félmázsás poggyászaink egyáltalán nem könnyítettek meg. Ám a nap végén ránk váró strand, a menő camping és a Tivadari Aranypart bőven kárpótolt a 10 órányi izzasztó zötykölődésért.
A csobbanás után felvertük a sátrakat, a csajok vacsorát készítettek, mialatt a fiúk által megrendezésre került egy rövid, de kiélezett faaprító verseny. A vacsora a már legendássá vált ’Ági lecsója’ volt, amit egy partközeli kocsmában eltöltött vízipipázás követett. Az este lezárásaként a partra kifekve hullócsillagokat számoltunk, amiben Rita bizonyult a legeredményesebbnek, bár kiderült, pár évvel korábban elkezdte a számolást, mint mi.
Másnap felfedeztünk a strand mellett egy víz fölé benyúló ágra erősített kötelet, aminek segítségével helyi fiatalok lengtek a partról a vízbe. Betársultunk rögtön mi is a mókába, és a hajóm kapitányaként büszkén jelenthetem, hogy a legénységem minden tagja ki merte próbálni az olykor 4 méterrel a víz felszíne fölé kilengő szerkezetet. A reggeli adrenalin-löket után a túra során először evezésre került a sor. Az egész napos kitartó lapátolást letudva egy nagyobb homokos partszakaszon kötöttünk ki, nem messze egy Tiszába ömlő szennyvízvezetéktől, aminek hatásaként aznap este nagy ívben elkerültük a part mentén furán habzó vizet. A második napnak két fontos tanulsága akadt: az első, hogy az ilyen szennyezettebb területeken nagyon fontos a szerveztünk rendszeres fertőtlenítése a megfelelő vegyülettel, ami a gyakorlatban némi pálinka körbekóstolást jelentett, a második pedig, hogy az evezés közbeni pihenők alatt az üres vizeskannák feltöltésének önként vállalása az evezésen résztvevő férfiak által kötelezően gyakorlott nemes és igen hasznos gesztus kell hogy legyen. Nemes, mert a csapat szemében utolérhetetlen érdemekhez segít hozzájutni, és kiváltképp hasznos, mivel a közeli vízlelőhely felkutatásának szerves részét képezi a helyi kisbolt meglátogatása, függetlenül attól, hogy az említett helyiség a víztározó felé útba esik-e vagy sem.
A harmadik nap az összes eddigi túrámat figyelembe véve a valaha volt legnehezebb távot tartogatta számunkra. A 40 C°-ban leevezendő 33 km-es táv igazi próbatétel elé állította az egész csapatot, amely aznap tanúságot is tett hősies kitartásáról és végletekig nyúló elszántságáról. Az első komolyabb pihenő keretében belekóstolhattunk egy helyi falu vendégszeretetébe, ahol víz és élelem keresés közben mellénk szegődő helybéli néni nemcsak önkéntes idegenvezetőnkké lépett elő, hanem a déli szieszta miatt éppen zárva lévő kisboltot is kinyittatta számunkra minden probléma nélkül. A bevásárlás után alkalmunk nyílt bepillantást nyerni a helyi komposok kissé monoton hétköznapjaiba, amely során észrevétlenül is ránk ragadt a helyi tájszólás jellegzetes szállóigéje, a „jaoóóóuuúúú lesz!!!” inspiráló hatású, pozitív töltetű kifejezés. A nap hátralevő részében saját bőrünkön tapasztaltuk meg, hogy a célállomásunkat jelentő camping hollétére vonatkozó érdeklődésünkre adott „már csak egy kilométer!” válasz igazi jelentése egy „körülbelül 5 maximum 10 km-es szakasz, de az is lehet, hogy már elhagytuk, csak nem vettük észre”. Szerencsére nem így lett, ezért aznap este rendkívűl kulturált körülmények között adódott lehetőségünk a nap fáradalmait kipihenni. Az esti program egy kiélezett röplabdameccset, egy minden megfőzhető maradék kajánkat tartalmazó chilis babot és a már kenuzós esték lassan nélkülözhetetlen vízipipázását tartalmazta.
Az utolsó napunkon a délután induló vonat miatt az aznapi távot megadott időn belül kellett teljesítenünk, amit nem is sikerült megvalósítanunk. Fél négykor kötöttünk ki, negyed ötre már indulásra készen kaptuk a hírt, hogy a helyi taxiállomás nem létezik, így a pályaudvarig hátralévő 2 kilométert gyalog a cuccainkkal a nyakunkban kell megtennünk. Az ötkor induló vonatot így is minden fajta nehézség nélkül sikerült elérnünk, így megkezdődhetett a visszafelé történő 10 órás út, ami szenvedés helyett ezúttal egy megváltással ért fel az előző napok fárasztó evezése után. A vonatúton visszafelé bárány-farkasos játékba kezdtünk, amibe Ágit és Ferit is sikerült beszervezni, így a vonatozás nagyon jó hangulatban telt el. Végül Pécsre a magánjárattal hajnali fél kettő körül értünk be.
Volt az idei túrának egy újdonsága is. Egy un. „szakmai” pályázati program is volt ez a túra, ami abban merült ki, hogy Kuti Ági mesélt arról, hogy keresztényként sokszor másképp kell élnünk, mint azt a kényelmes tömeg körülöttünk teszi és beszélt még az egészséges étkezésről és testmozgásról is. Kovács Rita a drogprevenciós témakört járta egy kicsit körbe, nekem pedig az a feladat jutott, hogy Covi (Kovács István) civil szervezetekkel kapcsolatos kis összefoglalóját ismertessem a túra résztvevőivel. Az előadások kivonatai „állítólag” a pályázati program szakmai beszámolójának részei lesznek és a Borostyán Egyesület honlapján bárki elolvashatja azokat (majd).
Az idei túra talán a valaha volt legfárasztóbbra sikeredett, de ez a 4 nap így is a nyár legjobb részeként marad emlékezetes, megannyi szép emléket és parádés történetet ajándékozva a résztvevőknek.
Az élményeit lejegyezte és le is rajzolta A. Dani,
A fiatalok vízitúrájának előadásai az alábbiak szerinti főbb gondolatokat tartalmazták:
Kovács Rita másodéves pszichológus hallgató a drogperencióról, ezen belül a dizjájner drogokról tartott beszélgetés indító felvezetést. Kutatása szerint maga a designer drug elnevezés az 1980-as években jelent meg az USA-ban és elsősorban a különböző opiod típusú anyagokra (például a fentanyl nevű szer variánsaira) és az USA-ban 1985-ig legális státuszú Ecstasy tablettákra alkalmazták. Bár univerzális meghatározással nem rendelkezünk, a drogszakma a dizájner drogok kifejezéssel többnyire azon szerekre utal, amelyeket valamely, tiltólistán szereplő szer kémiai szerkezetének módosításával hoznak létre abból a célból, hogy az újonnan keletkezett anyag hatásában az eredetihez hasonló maradjon, de a módosítás következtében már ne szerepeljen az illegális szerek listáján. Vagyis – a még be nem tiltott – dizájner drogok nem minősülnek kábítószernek, bár hatásuk igen hasonló lehet az egyes, tiltó listán található szerekhez
Zacher Gábor toxikológus szerint ma már számos különböző színű, mintájú és fantázianevet viselő szer van a piacon, és nem lehet tudni, mi a hatásuk, összetételük. A toxikológus arra az intelemre, hogy a "legjobb védekezés, ha valaki ki se próbálja", azt hangsúlyozta: mindez azon múlik, hogy mire tanítják a gyereket, az "tud-e jó döntést hozni", amikor kábítószerrel kínálják
A jó döntés meghozatalához szükséges, hogy a felnövekvő kisgyermek, kisiskolás, majd kamasz (a szexuális felvilágosításhoz hasonlóan) minden életkorszakaszában a számára már érthető nyelvezeten a családban és az iskolában egyaránt megkapja a döntéshez szükséges információt.
Mivel a (kétszülős) normális családok aránya sajnos egyre csökken, ezért egyes szakemberek szerint pszichológusok bevonásával szükséges (lesz) az iskolában azt is „megtanítani” milyen, hogyan működik egy teljes család. A drogprevenciós tevékenységet a következő ellentmondás nehezíti még: Minden orvos hangsúlyozza a betegségek korai fázisban való felismerésének fontosságát. A drog kipróbálás, fogyasztás esetében azonban ha egy fiatalnál felismeri ezt egy szülő, vagy pedagógus, a gyermek ahelyett hogy azonnal megfelelő támogatást, segítséget kapna a megfelelő életvitelhez, inkább megbélyegzett lesz és még nehezebb lesz az élete. A felismerés időszakában egy megfelelő „bejárós” terápia is hatásos lehetne. Ha nem sikerül a kezdetekkor visszafordítani a drogozásra rászokott fiatalt, sokkal nagyobb az esélye, hogy nagyobb-, tartósabb egészségkárosodást szenvedhet és egzisztenciálisan is hosszú időre, vagy végleg elvághatja saját érvényesülését pl. börtönbe bekerülés miatt. A drogfogyasztásba egyre jobban belemerülő személyek saját adagjuk rendszeres biztosítása érdekében könnyebben állnak be a drogot terjesztők körébe is, tovább súlyosbítva saját helyzetüket.
A túrán részt vevő kilenc fiatal mindegyike „normális”, három, vagy többgyermekes kétszülős családból érkezett és érdeklődve hallgatták Rita kiselőadását, további gondolatokat fűzve ahhoz.
Tumpekné Kuti Ágnes saját előadásit, tapasztalatait az alábbiak szerint foglalta össze:
Az embernek keresztényként sokszor másképp kell élnie.
„Mester, melyik a főparancs a törvényben? Jézus ezt felelte: Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből.
Ez a legnagyobb, az első parancs.
A második hasonló hozzá: Szeresd embertársadat, mint saját magadat. (Máté 22, 36-40)
A szeretet megélése sokszor áldozatvállalással jár: Figyelmet fordítunk a másikra, időt szakítunk rá, olykor anyagilag is áldozatot hozunk a másikért.
A szeretet nem üzlet, nem méricskéljük, hogy amennyit adtunk, annyit akarunk kapni is.
Nem csak azokat kell szeretnünk, akik megérdemlik, és akikkel jól érezzük magunkat, hanem a legtöbb szeretetet azokra kellene fordítani, akiket nehéz szeretni.
Ez kemény feladat mindannyiunk számára, sokszor szembesülünk azzal, hogy ez ritkán sikerül.
Rövid túránkon, amely bővelkedett próbatételekben, nehézségekben, hamar kitűnt, ki miben gyengébb, mégis a napi távot együtt kellett teljesítenünk. A jézusi parancsolat szerinti hozzáállás hamar egységes közösséggé formálta a kis csapatot.
A napi 4-5 órányi evezés, napról napra erőssebbé tett minket, éreztük magunkon a változást, ami az egészséges életmód felé terelte gondolatainkat.
Megállapítottuk, hogy a napi mozgás rendkívül fontos a harmonikus életvitelhez.
Én például a közeli Mecsekben rendszeresen járok futni, ez költségkímélő megoldás, friss levegőn, autó füstgázoktól mentes erdei környezetben és nem kemény aszfalton, már a természetes környezet is segít az energetizálódásban és a feltöltődésben.
A rendszeres mozgás, szebbé formálja testünket, ami növelheti önbizalmunkat, így az egészség mellett az élet más területén is sikeresebbek lehetünk.
Beszélgettünk az egészséges táplálkozásról is: egységesen a tiszta, természetes, adalékanyagoktól mentes ételeket tartottuk a legjobbnak.
Saját tapasztalatunk, hogy a nagyüzemi termelésű hústermékekhez képest a magán termelő háztáji nevelésű csirke, kacsa, (mangalica) sertés, illetve a belőlük készült húskészítmények sokkal ízletesebbek, finomabbak, tisztábbak és egészségesebbek.
Ugyanezt mondhatjuk el a háztáji zöldség és gyümölcs áruról. A beszerzések során figyelembe vesszük, hogy lehetőleg magyar termékek legyenek.
A zöldség és a gyümölcs fogyasztása szerves része kell legyen a napi táplálékunknak.
A pécsi piacon két hetente háztáji méretű biogazdaságban előállított sajtok is vásárolhatók, megkóstolásuk óta családunk ezeknek rendszeres fogyasztói.
Többen megállapítottuk, hogy a csoki és a „nasi” mennyiségét még lehet csökkenteni étrendünkben, kevesebb szénhidrát is elegendő az egészséges táplálkozáshoz.
A túlzottan zsíros ételek kerülendők, a mértéktelen alkohol fogyasztás, cigarettázás szintén káros az egészségre.
Úgy gondoljuk, hogy a mértéktartás pozitív hatással van életmódunkra.
Kovács István, a Borostyán Egyesület elnöke által összeállított összefoglaló civil szervezetekről.
A civilszervezet olyan társadalmi szervezet, (egyesületet és alapítványt) amely nonprofit módon, a kormányzattól függetlenül, önkéntes alapon a közjó javára működik, önszabályozó, intézményesült önszerveződés. A pártok, egyházak, szakszervezetek nem sorolhatók ide.
Egyesületünk társadalmi szerveződésként jött létre 2001-ben. Megalkottuk a működésünk alapjául szolgáló alapszabályunkat és jelentkeztünk a bíróságnál közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételre, ez némi hiánypótlást követően sikerült.
Miért jó, hogy van civil szervezetünk?
A működésünket anyagilag és eszközökkel elősegítő pályázatokon indulhatunk, SZJA 1 %-ot és adományokat (régebben az adományozó magánszemélyek is, jelenleg csak cégek adókedvezményt kaphatnak), fogadhatunk. Alapszabályunk céljaival megegyező rendezvényeket (pl. családos táborozás, házasság erősítő programok) szervezhetünk, támogatásokat nem csak kaphatunk, adhatunk is.
Mit kell tennünk a jogszerű működésünk érdekében?
Először is a mindenkor hatályos jogszabályoknak meg kell felelnünk. 2011-től új törvény, a 2011. évi CLXXV. tv szabályozza a civil szervezetek működését. A törvénynek való megfelelés érdekében alapszabályunkat módosítani kellett, és újra meg kellett kérni a közhasznú besorolást, mindezt 2014-ben pályázati forrásból fizetett ügyvéd segítségével sikerült megvalósítanunk. Egyesületünk eredeti Alapszabályának összeállításakor, az akkor már meglevő tevékenységeinket és vágyainkat fogalmaztuk meg. Jó volt látni, hogy a 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezéseinek való megfelelés érdekében csak néhány helyen kellett az alapokmányunkon módosítanunk. Szervezetünket a három tagú elnökség működteti, hivatalosan évi két elnökségi üléssel. A teljes tagság a minimum évente egyszer tartandó közgyűlésen vesz részt a döntésekben. Két helyen tartjuk a pénzünket, a bankszámlánkon és a házipénztárunkban.
Adminisztrációs kötelezettségünk az elég sok van (csak a legfontosabbak):
- elnökségi ülések és a közgyűlések jegyzőkönyvezése
- egyesületi tagok nyilvántartása,
- a közgyűlés által elfogadott tagdíjak beszedése,
- a bankszámla és a házipénztárral kapcsolatos papírozások,
- a Közhasznúsági jelentés készítése és nyilvánossá tétele,
- Statisztikai Hivatalnak Adatlap kitöltés,
- NAV igazolások, adó 1%-al kapcsolatos kötelezettségek,
- tagnyilvántartás-, be és kilépések követése.
Saját érdekünkben kell(ene) jól megszerveznünk a következőket:
- eszközeink nyilvántartása, mozgások követése kihasználtság elősegítése
- továbbképzési lehetőségek felderítése
- pályázatkiírások figyelése
- pályázat koordinálás, összeszerkesztés
- pályázatok (pályázatrészek) készítése (külső szervekkel egyeztetés)
- nyertes pályázatok dokumentálása, korrekt elszámolása
- kapcsolattartás támogatott közösséggel, igényfelmérés
- egyéb be és kimenő levelek nyilvántartása
- partnerkapcsolatok, külső szerződések nyomon követése
- iratok, fényképek tematikus archiválása
- honlap folyamatos aktualizálása (élménybeszámolók készítése, készíttetése fényképek gyűjtése, válogatása, honlapra tevése)
- pénzügyi politika felülvizsgálása, korszerűsítése, leltározási szabályzat elkészítése