Szexualitás mint a házasság fontos oszlopa

Először erről számoltak be néhányan. Egy szerény megjegyzés talán jellemző: “Egyébként nem szoktunk élen járni az ilyen feladatokban; kicsit szégyelljük is magunkat, hogy stréberek lettünk...” Egy további meglepő tapasztalat: “Gyermekeink is drukkoltak nekünk, és élénk (részben talán kaján) figyelemmel kísérték találkozóinkat, közös programjainkat, feladataink teljesítését.”  A házasság karbantartó programokat koordináló házaspár két keresztény közösségbeli tabu-témát, a szexualitás és a pénz témáját harangozták be, melyek közül ezen a délutánon az “egyszerűbbel”, a szexualitással, a házastársi testi kapcsolattal kezdtük.   Nyugodt, lassú, aggodalommal telt várakozás ülte meg csoportunkat; különösen, amikor bejelentették, hogy elsősorban a szexualitás gyakorlati oldaláról fogunk beszélgetni. A szexualitás mint a házasság fontos oszlopa szerepelt a Gorove Laci és Kriszta által tartott lelkigyakorlatunkon, mely emlékezetes és talán mindnyájunk számára meghatározó. Fontos a szerelmi kapcsolat intenzitása, és talán lényeges, hogy a házaspár tudjon beszélni együttlétüknek a testi oldaláról is. Sajnos sokszor szavaink sincsenek ehhez, hiszen szótárunkban a pornó által elrontott és a gyermekeink számára rendszeresített elnevezések keverednek, melyeket egymás között sem szívesen használunk; talán egyedül a “szerelmeskedés” kifejezést nem járatták még le teljesen. A legkülönbözőbb nézetek és gyakorlatok szilárdulnak meg bennünk kimondatlanul saját szexualitásunkkal, szexuális életünkkel kapcsolatban, melyek hatékony kommunikáció, szavakat is igénylő beszélgetés nélkül falat emelhetnek közénk. A szégyenérzet és szemérem egyébként egyénenként igen különböző, ezek határait nem kell és nem szabad erőszakkal átlépni, a házasságban ugyanis normális és fontos a személyes, egyéni intimitás is. A szexualitásról szóló kommunikációval, a szexuális együttlétre történő felkészüléssel gyakran úgy vagyunk, mint az autóvezetésre készüléssel a következő rossz példában: Apuka: “Kisfiam, nem vezethetsz, nem vagy még 18 éves. Még most sem vezethetsz autót, hiszen még most sem vagy 18 éves…stb.” majd 18 éves születésnapján hirtelen váltás: “Most, hogy elmúltál 18 éves, parancsolj, itt a slusszkulcs, szállj be és vezess”. Itt szemlátomást hiányzik egy “apró” lépés, a felkészítés a gépjárművezetésre a KRESZ tanfolyam és az autóvezetés oktatás keretében... Az egyik előadó szóba hozta a kapcsolat intimitási fokát leíró és szemléletes KIF görbét, mely sok esetben házasságkötés előtti vagy azt közvetlenül követő hegyes csúcsot (a szexuális kapcsolat heves fokozódását), majd gyors csökkenést mutat, pedig valójában fokozatos emelkedése, a házastársi kötődés elmélyülése lenne ideális. A kapcsolati harmónia csökkenése vagy hiánya törvényszerűen megmutatkozik a testi együttlétben is. A szemérmesség értékes, és természetes őrt áll tisztaságunk felett a házasságon kívül és belül is. A beszéd nem nélkülözhetetlen a szexualitásban, de célszerű egymással megosztani azt, ami erősíti, építi kapcsolatunkat. Gyönyörű az, amikor fenntartások nélkül át tudjuk egymásnak adni magunkat a szexuális együttlétben, és bizony lelkiismeret  furdalást okozhat, ha a nyitottság elvét nem tudjuk teljes mértékben magunkévá tenni; például mivel a természetes családtervezés felelőssége és fegyelme feszélyezi az intimitást. Egy feleség úgy fogalmazott, hogy a délutáni szieszta talán az egyik legcsaládbarátabb dolog a világon, ami miatt néha visszasírja olaszországi együttlétük idejét. Férje fontosnak tartotta kiemelni: “Tennünk kell azért, hogy kívánatosak maradjunk a másik számára. Így például azt a formás pocakot jó lett volna időben elkezdeni ledolgozni…”   A felvezető gondolatébresztőt követően párkapcsolati tesztet töltöttünk ki, mindegyikünk nyitottságának, bátorságának megfelelő mértékben és mélységben. Ebben lehetőségünk volt kapcsolatunk szexuális oldaláról beszélni, szüleink által közvetített tapasztalatokat, mintákat értékelni, házasság előtti hozzáállásunkat visszaidézni, a testi vonzódás érzelmi komponenseit megragadni, a kezdeményezés és passzivitás arányáról elgondolkodni, de a frusztráció, a kényszerű megtartóztatás helyzeteiről is megemlékezni, vágyainkat kifejezni. Megpróbálhattuk megragadni a testi szerelem kiterjedéseit az elfogadást, életigenlést, szenvedélyt, közelséget, figyelmességet, kreativitást, nyitottságot, őszinteséget, szeretetet de távolságot, félelmet, fájdalmat, veszélyt, őszintétlenséget, szégyenérzetet, sérülést, idegenkedést, izolációt, szakítást, korlátozottságot is magában foglaló sokdimenziós térben. A kérdőívek kitöltése segített a témával foglalkozni szégyenérzetünk ellenére, az értékelést követően megtudhattuk, milyen különbségek és hasonlóságok vannak köztünk egyénenként és házaspáronként az életnek ezen a fontos, de titokzatos területén. A házaspárok a kérdőív kitöltését követően elvonultak kettesben néhány számukra lényeges kérdést átbeszélni, majd ötkor záró körbe gyűltünk, összegezni a mindnyájunkat nap-mint-nap foglalkoztató, de kétségtelenül kényes témát.   Az összefoglalás során elhangzott egyik frappáns, rám határozott benyomást gyakorló kijelentés így hangzott: “A férfi akkor érzi, hogy szeretik, ha szerelmeskednek vele, a nő akkor szerelmeskedik, ha érzi, hogy szeretik.”   A lemenő nap sugarai bearanyozták a gesztenyési fák magas csúcsait, szívünkben örömmel búcsúztunk el egymástól, az érezhető bizalom miatt, mellyel ismét megajándékoztuk egymást ezen az összejövetelén. Köszönjük a szervezőknek a személyes és igen gondos, helyenként tudományos igényű felkészülést, a téma felvezető házaspárnak a kényes téma tapasztalataiba történő bevezetést, a háziaknak pedig a kedves vendéglátást.   Legközelebbi - szintén kényes - témánk az anyagiak kezelése, a pénzügyek intézése a házasságban, a családban, melynek két alkalmat fogunk szentelni. Lejegyezte: L.